 |
| A Lakatos utcai víztorony 2023 augusztusában | Fotó: Pápai Tamás László / pestbuda.hu |
Budapest XVIII. és XIX. kerületi lakótelepek vízellátásra építették az első 3000 köbméteres piros-fehér csíkozású betonkelyhet, melyet aztán hamarosan sorozatban kezdtek el gyártani, meghatározva ezzel nemcsak Pestszentlőrinc, hanem Csepel, Kecskemét, Szolnok egy-egy városrészének látképét is. A kísérleti víztornyot 1983. augusztus 24-én avatták fel a Lakatos utcában.
Az 1970-es évek végére a hidrológiai szakmában kikristályosodott az a nézet, hogy a Magyarországon egyre szaporodó, elsősorban paneltechnológiával készülő lakótelepek kiszolgálására egy 3000 köbméteres nagy vasbeton víztorony lenne a legalkalmasabb. A Mélyépítési Tervező Vállalat (Mélyépterv) munkatársai – élükön Tóth László felelős tervezővel – meg is terveztek egy típust, amely alkalmas volt a sorozatgyártásra. Ez sok technikai újítást és nagy előnyt jelentett, ugyanis korábban csak 2000 köbméteres víztornyok készültek hagyományos monolitbetonozással, míg az új típus lehetőséget nyújtott az előregyártásra, így feleannyi idő alatt felépíthetőek voltak a tornyok.
 |
| Víztorony a Lakatos utcában | Fotó: Pápai Tamás László / pestbuda.hu |
A Budapest Fővárosi Tanács 1977-ben döntött arról, hogy a XVIII. kerületi Lakatos utcai lakótelepre víztornyot építtet, ugyanis az 1960-as években épült lakótelepen egymás mellett álltak a négyemeletes és a kilencemeletes házak. De a fő szempont az volt, hogy a közelben ekkor kezdték meg panelházas technológiával az új 6000 lakásos Havanna utcai lakótelep építését, így a lakóknak – különösen nyáron – már víztorony nélkül csak nehezen lehetett volna ivóvizet szolgáltatni. A létesítmény – amely egyszerre tárolta a vizet és biztosította a magas emeletes házakban a víznyomást – elsősorban a XVIII. és XIX. kerület ellátásért felelt, 32 ezer lakásban összesen 140 ezer embert szolgált ki.
 |
| Kép: arcanum.hu/Vízügyi Közlemények, 1983. 2. füzet |
A munkát 1979 augusztusában kezdte meg a Fővárosi Vízművek megbízásából a Vízügyi Építő Vállalat (Vízép). Munkatársai 1980-ra végeztek az alapozással – 24 méter mélyre kellett letolni a 48 darab réspillért. A 31. számú Építőipari Vállalat csúszó zsalus technológiával készítette el a törzset és benne a merevítési szempontból lényeges négy vasbeton födémet. A legfelső, ötödik födém 90 centiméter vastag, ugyanis ez szerepet játszott a kehely felemelésében is.
 |
| A törzs építése | Kép: arcanum.hu/Vízügyi Közlemények, 1983. 2. füzet |
Technológiai újítás volt, hogy a kehely a földtől indulva, az alaptesten készült el. A kehely ötféle előregyártott eleme a Beton- és Vasbetonipari Művekben (BVM) acélsablonokban készült, a VÍZÉP 1982 májusában a helyszínen kezdett hozzá a szerkezet összeállításához.
 |
| Az alsó elemek szerelése | Kép: arcanum.hu/Ország-Világ, 1983. június 8. 23. szám |
A kehely három részre tagolódik. A megrendelő kívánsága volt, hogy két, egymástól függetlenül is üzemeltethető tartályrésze legyen, hogy a víztorony tisztítás közben is ellássa a feladatát. Ezért vízzáró falú külső és belső tartályteret alakítottak ki, melyek nem igényeltek külön szigetelést. Ezek a csepegőtéri tartószerkezetre támaszkodtak.
 |
| Kép: arcanum.hu/Vízügyi Közlemények, 1983. 2. füzet |
A 3400 tonna súlyú és 38,5 méter átmérőjű szerkezet 36 alsó és 72 felső elemből áll, az alsó részt acélállvánnyal támasztották meg, míg a felső részt szabadszereléses technológiával állították össze. Az elemek beemelését hét darab toronydaru végezte, a tartályok vízzáróságát a munkahézag nélküli folyamatos betonozás biztosította.
 |
| A piros-fehér festés a láthatóságot szolgálja | Kép: arcanum.hu/Ország-Világ, 1983. június 8. 23. szám |
A kehely összeállításával egy időben végezték a belső munkálatokat: a torony tengelyében vasbeton liftaknában 0,5 tonna teherbírású személy- és teherfelvonót, mellé lépcsőt építettek. A megvilágítást az 5 méterenként elhelyezett 4-4 ablak biztosítja. A víztorony teljes belső légtere összefüggő.
A kehelyfelületet a Ferihegyi repülőtér közelsége miatt a légügyi előírásoknak megfelelően váltakozva piros-fehér színezéssel látták el – ezt a színezést később a csepeli, szolnoki és kecskeméti tornyoknál is alkalmazták. Mielőtt elkezdték volna a kelyhet a helyére emelni, nyomáspróbát végeztek rajta.
 |
Kép: arcanum.hu/Mélyépítéstudományi Szemle, 1990. 1. szám
|
A legnagyobb újdonság a kehely helyére emelése volt, melyet DYWIDAG emelő berendezéssel végeztek. A nyugatnémet cégtől 72 darab egyenként 100 tonna emelésére alkalmas hidraulikus sajtót és ugyanennyi nagy szilárdságú összesen 54 méter hosszú vonórudat vásároltak, melyeket itt helyeztek üzembe először, ezért első alkalommal a német kollégák is felügyelték a munkát.
 |
| A kehely emelés közben | Kép: arcanum.hu/Vízügyi Közlemények, 1983. 2. füzet |
Az emelés 17 centiméteres lépcsőkben történt, naponta 4 métert haladtak. Így 1982 decemberében mindösszesen 12 nap alatt négy milliméter pontossággal felkerült a 43,65 méter magasságban lévő helyére a kehely, melyet a bebetonozott emelőrudakkal és alul egy támasztógyűrű betonozásával rögzítettek.
 |
| A budai hegyek remek hátteret szolgáltatnak a hatvanméteres víztoronynak és a Kispesti Hőerőmű kéményének | Fotó: Pápai Tamás László / pestbuda.hu |
Szerkezetileg a torony 1983 elejére elkészült, miután a tartályokat feltöltötték, a kehely rátámaszkodott az alátámasztó szerkezetre, ekkor végezték el a végső betonozási munkákat.
A 60 méter magas víztornyot végül a vízbekötési munkák után, 1983. június 30-án történt meg a műszaki átadás. A hivatalos avatáson, 1983. augusztus 24-én jelen volt Kovács Antal, az Országos Vízügyi Hivatal vezetője és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke is.
 |
| Közeli kehely a Kőhídról nézve – mögötte a Széchenyi-hegyi adótorony | Fotó: Pápai Tamás László / pestbuda.hu |
A lőrinci csíkost naponta kétszer – délelőtt és éjszaka – töltötték fel, a csúcsfogyasztás reggel (1000 köbméter) és este (2000 köbméter) volt. A torony ma középkorú, élettartamát mintegy 80 évre becsülik.
 |
| Lőrinci csíkos | Fotó: Pápai Tamás László / pestbuda.hu |
Az előre gyártott vasbeton elemek mellett a sorozatépítést biztosította, hogy a nyugatnémet technikát további húsz kehely felhúzásánál lehetett még felhasználni. A 60 méter magas minta építmény elkezdése után nem sokkal, 1980-ban álltak neki az azonos szerkezetű, de 10 méterrel magasabb csepeli víztoronynak, amelyet 1984 tavaszán adtak át – és ma is Magyarország legmagasabb víztornyának számít. (Forrás: Pestbuda / Pápai Tamás)
 |
| Csepeli csíkos és a rajta lévő építési tábla | Fotó: Pápai Tamás László / pestbuda.hu |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése