Szeged: 117 éves a Szent István téri víztorony

December 1-jén, napra pontosan 117 éve helyezték üzembe Szeged (egyik) legpompásabb építészeti remekművét, az Öreg Hölgyet. A vasbetonépítés úttörőjeként is emlegetett Zielinski Szilárd által tervezett, 46 méter magas, 1000 köbméter víz tárolására alkalmas víztorony 1904-es megalkotása óta az eredeti funkciójának megfelelően üzemel, mellette pedig ezernyi szegedi kisgyerek arcára csalt már mosolyt, mint turistalátványosság.

Így kezdődött az Öreg Hölgy sztorija

A sztori 1903 áprilisában kezdődött, Szeged szabad királyi város pályázatot hirdetett egy 1000 m3-es víztorony előállítására. A nyertes a vasbetonépítés úttörőjeként emlegetett Zielinski Szilárd-féle pályamű lett.

Zielinski mind a víztorony tartórendszerét, mind a tárolómedencét vasbeton szerkezettel oldotta meg, mellyel megelőzte korát, hisz Magyarországon ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony. A víztorony és benne a víztartály az ebben az időszakban kiépülő „állandó vízmű” meghatározó láncszemét képezte.

Nem teketóriáztak, másfél év alatt épült meg a víztorony

A csodálatos szecessziós homlokzati megjelenítés Korb Flóris munkája. A kivitelezési munkákat Freund Henrik és fiai cég végezte. A munka 1904 novemberére, decemberére készült el. A pályázat elnyerésétől a víztorony elkészültéig mindössze másfél év telt el. Ez önmagában is óriási teljesítmény, különösen ha végiggondoljuk a kivitelezés akkori lehetőségeit, körülményeit: a beton és vasbeton technológia kezdeti stádiumban volt, nem létezett még csúszózsaluzás, betonkeverő, nem volt toronydaru, nem volt tartószerkezeti előregyártás, csupán teljes beállványozás és kézi erő.

Egy kis „kockaság”: 540 rúd, 240 csomópont, 1000 köbméteres medence

Tartószerkezeti szempontból a víztorony két fő részből áll. Az egyik rész az 1000 m3-es medence, amely az alsó vasbeton lemezével a toronyszerkezet gerendázatára fekszik fel, de ettől eltekintve a víznyomásból származó igénybevételeket a toronyszerkezettől függetlenül viseli el.

A másik tartószerkezeti rész a torony oszlopokból és gerendákból összeépített tartórendszere, amely mint forgásszimmetrikus térbeli rúdszerkezet működik. Ez utóbbi összetettségére jellemző, hogy a tartórendszer mintegy 540 rudat és 240 csomópontot tartalmaz. A torony teljes magasságában vasbeton lépcső vezet végig. A medence alatti szintig a lépcsőket a belső és a közbenső pillérek közötti alapterületen alakították ki, ettől felfelé belső csigalépcső vezet a 4 belső pillér között a legfelső kilátószintig.

A megoldás érdekessége, hogy a centrális elhelyezésű csigalépcső függőleges értelemben áthatol a medencén. A torony magassága a terepszinttől a legfelső kilátószintig 46 méter. Efölé nyúlik még mintegy kilenc méterrel a vasbeton szerkezetű zászlótartó rúd. A víztorony általános jellemzője, hogy gyakorlatilag minden szerkezeti része vasbetonból készült: az alapozás, a tartórendszer, a tároló medence, a csigalépcső, a zászlótartó, sőt még a bejárati ajtó is, a kilincset leszámítva.

Az Öreg Hölgy a legidősebb, működő, vasbeton víztorony Magyarországon

A Szent István téri víztorony a legelső vasbeton víztornyok egyike. Olyan sikeres alkotás, hogy a későbbi víztoronyépítésben még évtizedekig szolgált mintaként. Ma a legidősebb, működő, vasbeton víztorony Magyarországon.

A víztorony az 1904-es megalkotása óta üzemel. Az eltelt több mint 100 év azonban nem múlt el nyomtalanul, az 1900-as évek végére a tartályon és a víztorony tartószerkezetén súlyos meghibásodások keletkeztek. A felújítás terveit a Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda mérnökei, Dr. Körmöczi Ernő és Szolga András készítették el. A víztorony rekonstrukciójára a „Torony Konzorcium” (a SADE Magyarország Kft. és a Techno Consult Kft.) kapott megbízást. A víztorony felújítás kezdete 2005. augusztus, a kivitelezés 2006. május végéig tartott.

A víztoronyban a csodálatos mérnöki alkotás szépségein túl a szikvíz készítésével, a fizika történetével kapcsolatos kiállítások, festmények, rajzok, fotók, fotógrafikák tekinthetők meg, a kilátószinten pedig Szeged panorámájában gyönyörködhetünk. (Forrás: Szeged365 / Kisházi Sándor)