Szépség és funkcionalitás harmóniája: Budapest legszebb víztornyai

A svábhegyi víztorony (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest területén százas nagyságrendben találhatók meg a vízellátást szolgáló, ma is működő vagy pedig már csak ipari műemlékként megmaradt víztoronyépületek. Közülük több művészi szempontból is értékes, esztétikailag kiemelkedő építmény, amelyek történetével érdemes közelebbről is megismerkednünk.

Európában az ipari forradalom óta, Magyarországon pedig a XIX. század második felétől kezdve épültek víztornyok, elsősorban a lakosság és a gyárak, ipari üzemek vízellátásának biztosítására. A víztornyok főként betonból vagy téglából, ritkábban fémből készültek.

Vasbeton szerkezetű volt a Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi tanár által tervezett kőbányai (1903), szegedi (1904), margitszigeti (1911) és svábhegyi víztorony (1912) is. Zielinski alkalmazta először és honosította meg az idehaza akkor még újdonságszámba menő anyagot.

A XX. század elején a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelésében lévő közkert, a Margitsziget fenntartásához nagy mennyiségű öntözővízre volt szükség; ennek érdekében kutakat, gépházat, hálózatot és 1903-ban víztornyot építettek. A Margitszigeti Víztorony impozáns épülete Zielinski Szilárdon kívül Ray Rezső építész terveit is dicséri. A Margitszigeti Szabadtéri Színpad udvarán álló 55 magas épület vasbeton pillérei biztosítják a fő tartószerkezetet, ezekre nehezedik a 13 méter átmérőjű, 600 köbméter kapacitású víztartálya.

A Margitszigeti Víztorony 1911-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Működtetését 1950-ben átvette a Fővárosi Vízművek. A Margitszigeti Víztorony üzemelése fél évszázad után, az 1960-as években megszűnt, majd vasbeton medencéjének falait lebontották. A főváros egyik legszebb ipari műemléke ezt követően – egészen napjainkig – kilátótoronyként és kiállítóhelyként működik. Nyolcerkélyes kilátóterméből gyönyörű körpanoráma nyílik a fővárosra. A 2013-ben felújított építmény a Fővárosi Vízművek Zrt. jelképe, a vállalat lógójának része.

Napjainkban is a Margitsziget egyik éke Zielinski Szilárd
és Ray Rezső alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

A víztorony a Margitszigeti Szabadtéri Színpad udvarán áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zielinski Szilárd munkája az 1912-ben elkészült Svábhegyi Víztorony is (XII. kerület, Eötvös út 41). Nyolcszögű szerkezetében hasonlít margitszigeti párjára, de annál valamivel kisebb: 30 méter magas, vasbeton víztartálya pedig 30 köbméter kapacitású és 6,2 méter átmérőjű. Bár ipari műemléknek minősül, a mai napig üzemelve a budai hegyvidék lakosságának vízellátását biztosítja. A víztorony a múlt évi felújítása után visszakapta építéskori szépségét.

A felújított svábhegyi víztorony napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Eötvös úti víztorony 30 méter magas,víztartálya 6,2 méter átmérőjű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1912-ben Újpesten elkészült víztorony (IV. kerület, Árpád út 144.) ugyan napjainkban már nem üzemel, mégis meghatározó jelentőségű építménye Újpest városképének. Mihailich Győző és Dümmerling Ödön tervei alapján 1912-ben készült el, historizáló-szecessziós stílusban. Az akkor még Budapest agglomerációjához tartozó Újpestnek ekkor épült ki az önálló vízvezeték-hálózata.

Az újpesti Árpád úton 1912 óta áll a víztorony (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
 

A vasbeton-tégla vegyes szerkezetű víztorony részeként hatalmas, 1500 köbméter űrtartalmú víztároló tartály épült, amely 15 méter átmérőjű, a torony csúcsa pedig 57 méter magas. A második világháborúban a német csapatok sikertelenül próbálták felrobbantani, a háborút követően 2003-ig a környékbeli gyárak vízellátását biztosította. Azóta az építmény funkciótlanul várja a sorsát.

Az újpesti víztorony tartálya 1500 köbméter űrtartalmú és 15 méter átmérőjű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Blaha Lujza térhez közeli Csokonai utcában lévő toronyról (VIII. kerület, Csokonai utca 3.) kevesen tudják, hogy az egykori Népszínház, majd Nemzeti Színház víztornya, kiszolgálóépülete volt. A Szent István-bazilika megépítésében is fontos szerepet játszó Kauser József tervei alapján 1895-ben készült el a 47 méter magas torony.

A Nagykörút alatti alagútban futó csővezetéken keresztül jutott el a víz a toronyból a színházba, segítve a színpadtechnika hidraulikus berendezéseit. A Nemzeti Színház 1965-ös felrobbantását követően a víztorony is funkciótlanná vált; egykori víztartálya ma tárgyalóteremként működik.

A Nemzeti Színház egykori víztornya a Csokonai utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Népszínház (később Nemzeti Színház) víztornya egy 1896-ban készült felvételen,
amelyet Kauser József tervezett (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Következő helyszínünk a Népligetben található, az 1950 óta üzemen kívül álló téglaburkolatú víztorony, a hozzá kapcsolódó gépház és aknakút műemlék épülete (IX. kerület, Hazlinszky Frigyes sétány 106). Az épületegyüttes 1892-ben Kajlinger Mihály tervei alapján épült, eredetileg a Népliget és a Tisztviselőtelep ivóvízellátása volt a feladata. A 35 méter magas torony henger alakú víztartályát hat pillér tartja, falán hat téglakeretezésű körablak látható. Kúp alakú csúcsa palafedést kapott. A torony déli oldalához kapcsolódik az egy emeletes gépház épülete.

A víztorony és gépház épülete 1950 óta funkciótlanul áll a Népligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A népligeti épületegyüttes Klösz György archív felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Víztornyok nyomában járó fővárosi körutunk utolsó állomása is a Ferencvárosban található: a Sertésközvágóhíd épületei 1902-ben készültek el (IX. kerület, Gubacsi út 6). A modern épületegyüttes része volt a Mihályik István által tervezett, az ipartelep vízellátását biztosító víztorony is. A sárga-vörös téglahomlokzat, a fiatornyok és a mészkőből faragott díszítmények, a mintás burkolatok különleges szépséget adnak a historizáló épületnek. A kétszáz köbméter kapacitású víztorony egykor az épületegyüttes gépészeti központjához kapcsolódott, de napjainkban ma már egyedül áll a romos épület közepén.

A Sertésközvágóhíd míves víztornyának részlete (Forrás: Hungaricana)

Archív fotó a Sertésközvágóhíd még teljes épületegyütteséről, a víztorony jobboldalt látható (Forrás: viztorony.hu)

Szépség és funkcionalitás – e két szempont jól ötvöződött a felsorolt víztornyok esetében. S bár eredeti funkcióját már nem mindegyik őrzi, szépségükre még ma is rácsodálkozhatunk, ha feléjük visz az utunk. (Forrás: pestbuda.hu / Tudós-Takács Ernő)