Szerző: Török András
Forrás: welovebudapest.com
Egy jó víztorony legyen alkalmas alapfeladatára, legyen tartós, és akkor szeretjük meg, ha szép is. Hogy akkor is hasznára legyen Budapestnek, ha már nem kell vizet pumpálnia. Legyen olyan, mint a középkori templomtornyok, amelyek eligazodási pontok is voltak.
A három legérdekesebb víztorony Budapesten alighanem a margitszigeti,
a budafoki és a Csokonai utcai. Ha az utolsóra felkapod a fejed, akkor
egyáltalán nem vagy egyedül. Kevesen tudják, hogy az Astoriáig ellátszó,
firenzei lakótoronyhoz hasonló épület valaha a Blahán álló Nemzeti Színház
víztornya volt. Ez a cikk csak a margitszigeti toronnyal foglalkozik –
mert csak az nyilvános, legalábbis október végéig. Ezt mindenki ismeri,
de kevesen jártak benne. Különösen azóta nem, amióta újjászületett.
 |
| Forrás: welovebudapest.com |
Útbaigazító jel
Az 1911-ben elkészült víztorony Pestről és Budáról is jól látszik – aki
nem megy közel, annak elsősorban útbaigazító jel. A Margit hídtól
induló kocogóknak nagyjából a szigetkör egyharmadát jelzi. A torony
tetejéről messzire ellátni a fák szintje fölött, az Árpád híd pesti
hídfőjének irányában bájosan kikandikál egy templom teteje.
Két építész munkája
Ray Rezső Vilmos (1876-1938) a víztorony svájci származású építésze
Münchenben tanult, és legjelentősebb terveit a szecesszió tetőpontján
készítette. Ő volt a Törley család házi építésze, ő tervezte a jelenleg
üres Józsefvárosi Telefonközpont Horváth Mihály téri palotáját. Az első
világháború után egy ideig Franciaországban élt, de aztán hazatért. Sok
épületében alkalmazta az újdonságnak ható vasbetont. Dr. Zielinski Szilárd (1860-1924) a hazai vasbeton-építészet atyja
volt. A találmánnyal először az 1900-as párizsi világkiállításon
találkozott. Amikor a víztorony anyagául nem akarták elfogadni a
vasbetont, látványos demonstrációt rendezett: egy nagy vasbetonlemezre
egy víztartályt ejtettek annak bizonyítására, hogy a vasbeton kibír egy
ekkora terhelést is. Ő maga a vasbeton lemez alá állt, annyira biztos
volt számításaiban. Igaza lett, csak a víztartály nem bírta ki az
ütközést, a tervező csuromvizes lett. Víztorony- és
vasútihíd-specialista lett, a Közmunkatanács és a Mérnöki Kamara elnöke
is volt. Díjat neveztek el róla.
Fotógaléria
A víztorony nem várt örömei közé tartozik a lépcsőházi fotógaléria. Azt
használták ki, hogy a nyolcszögletű víztorony két pihenőjén nyolc-nyolc
téglalap alakú, fehér, vetítéshez ideális felület van. Úgy
prezentálják a kiállítást, hogy mindig egyszerre nyolc irányban
állhatnak a nézők, akik ugyanazt látják, de nem ugyanabban az időben. Egy időben mindig más kép látható mind a nyolc mezőben. Az első pihenőn
három Kossuth-díjas fotóművész, Balla Demeter, Féner Tamás és Korniss
Péter Budapest tárgyú képeiből látható válogatás, a másodikon a sziget
történetéről szóló régi fényképek futnak (főleg a fortepan.hu
gyűjteményéből). Aztán ahogy egyre feljebb haladunk az egyre szűkülő
térben, állandóan változó fényjáték vonja el a figyelmet a lihegéstől.
Összesen 35 projektort építettek be a víztoronyba.
Kilátás odafentről
Az igazi élmény azonban a kilátás, hét üvegajtó nyitva, a nyolcadik,
Buda félé zárva
volt. Ez a 27 méteres magasság már a fák fölött van, de mégse nevezhető
szédítőnek, az innét jól látszó pesti és budai lakótelepi házak fölött
már nem lehet ellátni. A felső szintre sajnos biztonsági okokból nem
lehet felmenni. Pedig onnét talán Kőbányáig is ellátni, és kiderülne,
hogy Pest egyáltalán nem olyan lapos, mint hinnénk, hanem enyhén
emelkedik. Sinkovits Imre életrajzában olvasható, hogy „cserkész
kármegfigyelőként” teljesített itt szolgálatot, de arra nem térnek ki,
hogy a középső vagy a felső szinten állomásozott-e.
A Szabadtéri Színpad titkai
A kilátó 1977 óta műemlék, 2011 óta a Szabad Tér Színház üzemelteti. A
Szabadtéri Színpad idén 75 éves, az első évek történetéről a
Színháztörténeti Múzeum kiállításával emlékezik meg az épület külső
peremén elhelyezett molinókon. Címe „Színház a lombok alatt – A
Margitszigeti Szabadtéri Színpad története, 1938–1943” De az épületnek
egyéb, alig ismert díszei is vannak. Érdemes körbesétálni és elmerengeni
a múlton. Még a háború alatt is hogy tudtak élni a budapestiek!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése